Prófétaság
a Nevében beszélők

Mindig is megvolt bennünk a vágy, hogy megértsük a minket körülvevő világ történéseit, megtudjuk az okokat, kiszámítsuk vagy befolyásoljuk a jövendőt. A tudás hatalom volt a tudatlanok fölött, így a legtöbben érdekeltek voltak a minél több és pontosabb információ elérésében. 

peter-aschoff-7dmwnmyt3ce-unsplash.jpg

S mindig voltak olyan emberek, akik ismeretlenül is néhány szóval átláttak a szitán, megláttatták aktuális helyzetünket váratlan pontossággal beszéltek a múltról és mintha a jövőről is tudomással bírnának. Az anyagi világban mozgó gondolkodásunk idegenséggel és csodálattal tekint, e csodabogarakra. Békeidőben inkább szent bolondként néztek le, míg a nyomorgattatás idején, mint a reménység egyetlen ragyogó csillagára tekintettek fel rájuk. De minden időben tudták azt, hogy aki látó, az a szellemi erők felől szerzi ismeretét. Amióta az Isten, aki teremtette az eget és a földet, elválasztotta egymástól a nappalt és az éjszakát tudjuk azt, hogy vannak igaz és más lényegű próféták. Hogy ki lesz igaz próféta, az abból fog kiderülni, hogy ki az akinek az üzenetét szólja. Az igaz esetében ez az Örökkévaló Isten, Aki egyszerűen csak úgy mutatkozik be, hogy Vagyok, és bízza meg és hívja ki választottait.

A próféták különleges személyek voltak? Mások voltak mielőtt elfogadták az Úr elhívását? 

Mózes különleges élettörténetet követően, de 40 évnyi pásztorkodás után lesz a kiválasztott nép prófétája. Sámuelt az addig meddő anyja az Úrnak szentelte, akárcsak Keresztelő Jánost, aki később remeteként élt. Elizeus szántott, amikor a megbízatást kapja a megfáradt Illéstől. Ézsaiás tehetős család gyermekeként, széles látókörű, tanult emberként kapta elhívását, akárcsak Saul / Pál akik mindketten csodálatos módon és az Isten igazságát keresve váltak prófétává. Ezékiel családjához hasonlóan maga is papként szolgált. Csak néhány példát gyűjtöttünk össze és azt láthatjuk, hogy milyen sokszínű volt ez a társaság. 

Mi köti mégis őket össze? Milyen prófétákat kívánt magának az Úr és mi okból?

V Mózes 18: 13-22 

Próféta feddhetetlen és az Úr akaratát kereső és szóló ember lehetett. Érdekes átolvasni az idézett részt Mózes könyvéből és talán megállapíthatjuk, hogy rájuk alapvetően nem is lett volna szükség. Az Úr tervében mintha az látszana, hogy ekkor is közvetlenül szólna az emberekhez és majd csak azt követően, hogy a kiválasztott nép a Hóreb-hegynél nem mutatott túl nagy bátorságot, hogy közeli közösségben legyen az őket vezető Istennel vált szükségessé a terhet felvállaló közvetítők alkalmazására. Azt kérték ugyanis a választottak amikor láthatták volna Istent, hogy inkább követnének közülük való embereket, mint szólnának és hallgatnának közvetlenül Hozzá. 

Ezek az emberfiak, a próféták később, olyan kijelentéseket kaptak, amelyekbe az angyalok is vágyakoztak betekinteni. Írja Péter az első levelének elején a következőkkel együtt:  "Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük levő Lelke, amikor előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről." Azt is mondja, hogy ők a Szentlélektől vezetve szolgálták nem magukat, hanem az utánuk jövőket. Maga Jézus erősíti meg ezen kijelentések fontosságát a gazdag és a szegény Lázár történetében : a pokolban gyötrődő így szólt: "Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához, mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!" 

Több esetben ismeretes előttünk az is, hogy hogyan reagáltak az elhívottak erre a szolgálatra:

  • Mózes húzózkodása alkalmatlansága miatt
  • Jónás futása és háborgása
  • Elizeust a prófétafiak csúfolták, Géházi kihasználta 
  • S a próféták többségére, bár tanították írásaikat, de nem engedelmeskedtek az írástudók sem.

 Ha megnézzük a prófétákat és a tanítványokat, valamint Jézus földi életét akkor megláthatunk valami érdekeset, a próféták azok a tanítványok, akik legyőzve szégyenüket (másokkal és magukkal szemben egyaránt) meg tudták hallani a Szent Szellem, a Mennyei atya szavát ... s képesek voltak a mások javát a saját boldogulásuk elébe helyezni. Ők voltak az igazi tanítványok. Jézus szűk tanítványi csoportja nem volt ennek birtokában, mert ők közvetlenül Jézustól kapták a kijelentéseket, aki pedig a Mennyei Atyától. Így szükséges  volt feltámadását és a mennyekbe való visszatértét követően kiárasztani a Szent Szellemet.

Hogyan ismerjük ma a Mindenható Mennyei Atya szószólóit?

Gyümölcseikről, hogy amit kijelentenek az nemcsak teljesül,de közelebb is viszi a követőket Isten igazi lényegéhez ... s felismerhetjük őket a szavaikban rejlő metsző igazságról, amivel saját személyüket sem kímélik, nem szégyellik tökéletlenségüket, régi életük bűneit és elszenvedik az üldöztetést és meg nem értést.

kép forrása

A bejegyzés trackback címe:

https://bhzarandok.blog.hu/api/trackback/id/tr4714987162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása